Home shopping voice zero waste
2019. április 14.

Így “termelj” kevesebb szemetet

Sajnos egyre gyakrabban olvashatunk-hallhatunk a globális felmelegedésről, környezetszennyezésről, erdőirtásokról, mikroműanyagokról a hírekben. Egyre több ember ismeri fel, hogy sürgősen változtatni kell jelenlegi életmódunkon és fogyasztási szokásainkon. Viszont egyáltalán nem könnyű a dolga annak, aki a fogyasztói társadalom által kialakított csábítóan kényelmes megszokásait le akarja vetkőzni

Az alábbi tippeket azoknak szedtem össze, akik – hozzám hasonlóan – egyelőre nem állnak készen rá, hogy “ökohippiként” kiköltözzenek egy tanyára és ott önellátásra rendezkedjenek be, de hajlandók rá, hogy lépésről-lépésre átalakítva a szokásaikat, kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak Földünkön.

A legjobb hulladék az, ami nem is keletkezik

A szupermarketekben szinte mindent csomagolnak, a döntő többségben műanyagba. Abban, hogy milyen terméket emelsz le a polcról játsszon szerepet az is, hogyan van csomagolva! Nálam ez a sorrend:

A legjobb, ami nincs is csomagolva

A zöldség-gyümölcs osztályon olyat választok, ami nincs műanyag dobozban vagy nejlonban. A kihelyezett műanyag zacskókat (tipikus felhasználási élettartam: 1 óra) messziről kerülöm. Egy ideig azzal idegeltem a pénztárosokat, hogy csak úgy beletettem a kosárba, nyilván egy fürt banánnal még egyszerű, 2 kiló almával már nehezebb eset.

Nagy örömömre megjelentek és elkezdtek terjedni a kis mosható hálós zsákok, amin van egy jó nagy fül is a mérleg által nyomtatott címkének. Jó kézügyességgel rendelkező csajoknak ilyet venni sem kell, egy régi függönyből simán megvarrnak egy csomó ilyet szerintem. Ezek a zacskók a zöldségek és gyümölcsök mellett a pékárunak is ideálisak.

Fotó: Nagy K. Dávid

Kell egyáltalán venni?

Egy csomó mindent, például italokat, amit készen veszünk műanyag palackban, el lehet készíteni otthon is. Tea, limonádé, vagy éppen a legegyszerűbb, amit előszeretettel vásárolunk hatos zsugorfóliában: a víz (pedig nálunk még a csapból is ez folyik).

Műanyag helyett papírt!

Na, de ha már veszünk, akkor italoknál a papírdobozos megoldást válasszuk a műanyag palackhoz képest. Nekem nagyon tetszett az SIÓ gyümölcsleves doboz, ahol az oldalán leírják, hogy lehet bele palántát ültetni. De az újrahasznosításnál is könnyebb dolguk van a papír- és alumínumdobozokkal, mint a PET-palackokkal.

Az utántöltőket is preferálom, például a mosogatószereknél és a nagyobb kiszerelés is jobb, mert ha két kis kiszerelést veszel, az két csomagolóanyagot is jelent egyben.

Felvágottat, sajtot érdemes lehet a csemegepultnál vásárolni, én úgy szoktam, hogy a hét elejére a csemegepultból vásárolok és a hét második felére jönnek a tartósabb, előre csomagolt dolgok (de ebből minél kevesebb).

Fotó: Nagy K. Dávid

Kér szatyrot? Nem!

Szerencsére az ingyenes műanyag zacskók kora itthon már lejárt, az üzletekben a leghatásosabb “trükköt” vetik be: ha pénzt kell adni értük, akkor mindjárt nem kell. Itthon is elterjedtek már a tartós műanyag bevásárlótáskák, melyek gyakorlatilag elnyűhetetlenek és még jól is néznek ki.

Fotó: Nagy K. Dávid

Ha már csomagolás, akkor legyen újrahasznosítva!

A csomagolást fontos újrahasznosítani, de ez sem mindegy hogyan: koszos, zsíros műanyagot nem szabad beledobni a gyűjtőkbe, ezért ezeket el szoktam mosogatni. A kombinált csomagolásokat (műanyag, papír) szét szoktam választani. Én amikor úton vagyok és nem tudok kidobni egy műanyag palackot vagy üdítősdobozt szelektívbe, akkor inkább hazaviszem és otthon kerül jó helyre. Azt örömmel láttam, hogy az ÁRKÁD-ban sok helyen már szelektív kukák vannak.

Fotó: Nagy K. Dávid

És mi van a cipőkkel és ruhákkal?

A fast fashion divat eléggé csábít, hogy minél több ruhát vásároljunk – ezek viszont néhány szezon után garantáltan hulladékként végzik.

Jó ötlet a bevásárlás előtt egy kis leltárt tartani, könnyen lehet, hogy lapul a szekrényben olyan, amit éppen venni akartunk.A feleslegessé vált, de még használható darabokat érdemes lehet eladni, elajándékozni, adományozni, a nem használhatókat pedig az országszerte ruhagyűjtő konténerekbe dobni, de például a H&M-nek is van visszagyűjtő programja.

A “másik oldalon” pedig turiba járni vásárolni abszolút környezettudatos döntés (és külön bónusz, ha valami igazán márkás dolgot lehet kifogni, igazán vonzó áron.

A nagy sneaker gyártó márkák is végre elkezdtek újrahasznosított anyagokat használni. Az adidas és a Parley for the Oceans együttműködésében idén már 11 millió pár olyan sneakert fognak gyártani, melyben a műanyag szálakat összegyűjtött óceáni hulladékból készítik, a háromcsíkos márka pedig azt is vállalta, hogy 2024-re kizárólag újrahasznosított műanyag szálakat és fenntartható módon termesztett pamutot használnak majd mindenhez. Ha bővebben is érdekel a téma, akkor a sneakerbox.hu blogon többet is olvashatsz róla!

adidas Ultra Boost Parley

A Nike is büszke rá, hogy termékeinek háromnegyedében van már újrahasznosított anyagból készült alkotórész, és hogy az újrahasznosított műanyag legnagyobb felhasználói az iparágban. Mindig csökkenti a bűntudatomat, amikor egy újabb pár sneaker érkezik a gyűjteményembe, ha ilyeneket olvasok. Ez a videónk is ezt a témát dolgozza fel.

És te mit teszel azért, hogy kevesebb szemetet “termelj”?

Ezt a cikket Boroznaki Gergő írta, az ÁRKÁD Shopping Voice keretén belül. Miről szól ez az egész? Ide kattintva megtudhatod!

Kapcsolódó cikkeink
Sajnos egyre gyakrabban hallunk a globális felmelegedésről, környezetszennyezésről, erdőirtásokról, mikroműanyagokról a hírekben. Olvasd el Gergő zero waste tippeit!