A kicsik igazán látványosan tudnak szenvedni, ha úgy érzik, nincsenek lekötve. De egy szülőnek vajon ilyenkor egyből ugrania kell?
Uuunaatkozooom! – már mi is számtalanszor hallottuk ezt a hosszan elnyújtott kijelentést? Ami, lássuk be, inkább egy paranccsal ér fel, hogy most azonnal oldjuk meg a problémáját… Mi, szülők ilyenkor egyből elkezdünk azon gondolkodni, milyen programot találjunk ki, mivel szórakoztassuk a csemeténket. Pedig lehet, hogy nem is így kellene erre reagálnunk!
A hármas skála
Szakértők szerint az egyik legfontosabb, hogy figyeljük meg, mennyire súlyos is ez az unatkozás.
1. fokozat: Ha azt látjuk, hogy a gyerekünk ilyenkor bámulja a plafont, fekszik a kanapén, de alapvetően nem tűnik úgy, hogy nagyobb gondja lenne, ne essünk kétségbe. Olykor kellenek ezek a csendes pillanatok, amikor ő is magába fordulhat, gondolkozhat, álmodozhat. Jusson eszünkbe, hogy néha mi is szeretjük csak úgy kiüríteni az agyunkat, és semmit sem csinálni.
2. fokozat: Ha folyamatosan a nyomunkban van, és kérdezget, akkor inkább csak némi törődésre van szüksége. Beszélgessünk vele, kérdezzünk vissza. De még ekkor se hagyjuk, hogy nyomasszon minket a gondolat: most azonnal ki kell találnom valami szórakoztatót.
3. fokozat: Ha látványosan szenved, már-már hisztizik, akkor is próbáljunk meg nyugodtak maradni, bármennyire nehéz is. A szakértők azt javasolják, ne avatkozzunk bele a helyzetbe, mert ezzel mi oldunk meg egy olyan problémát, amivel neki kellene szembenéznie.
Mire jó az unalom?
Pszichológusok szerint igencsak hasznos dolog, mert a kicsik kreativitása és fantáziája ilyenkor tud a legjobban fejlődni. Emellett megtanulják azt is, hogyan tudják magukat lekötni, és miként lehetnek önállóbbak, talpraesettebbek.
Mit ne tegyünk?
Próbáljuk elkerülni, hogy mi adjunk valamilyen megoldási javaslatot. Például ne azt kérdezzük, hogy „Van kedved elmenni fagyizni?”, hanem ezt: „Meséld el, mihez lenne most a legjobban kedved!” Természetesen ez nem azt jelenti, hogy akkor egyből elrohanunk vele lovagolni, ha épp ez a vágya, csak azt, hogy fogalmazza meg a vágyait, és tereljük a felé, ami azonnal megvalósítható.
Mit tehetünk?
Még a nyár elején készítsünk közösen egy listát, amiben számba vesszük, mik azok a dolgok, amiket a legjobban szeret csinálni. Például rajzolni, versenyezni a kisautóival, homokozni, pancsolni a medencében, labdázni… Akár rajzokkal vagy matricákkal is illusztrálhatjuk mindezt. Ha pedig legközelebb úgy érzi, nem tud mihez kezdeni, kérjük meg, hogy vegye elő a listát, és válasszon valamit kedvére.
Adjunk feladatot!
Ha sikerült kiválasztania egy programot, akkor már jó az irány, ha ez olyasmi, amit egyedül is végezhet. De előfordulhat, hogy az unatkozás hátterében az áll, hogy a figyelmünkre vágyik, és olyan tervvel rukkol elő, amihez mi is kellünk. Ha ez például főzőcskézés vagy valamilyen kreatívkodás, kérjük meg, hogy készüljön elő. Például keressen ki egy receptet, vegye elő az edényeket, esetleg egy DIY-dekorációhoz (https://lookbook.arkadbudapest.hu/diy-szerencsehozo-halacska/) készítse elő a kellékeket.