Fotó: Zsólyomi Norbert Styling: Sági Ildikó Smink: Gyetvai Viktória Haj: Lukács Mátyás
Az ELTE Füvészkertjének főkertésze szerint a koronavírus megtanított minket, embereket arra, hogy újra a természet felé forduljunk. Akinek volt kertje, mind azt szépítgette. Akinek pedig nem, arra törekedett, hogy minél inkább természetközelibbé varázsolja otthonát.
„Ez az érzés, a hideg beköszöntével talán még fontosabb lett, hiszen egyre több időt töltünk bezárva. A friss veteményes látványáról, illetve az igazi, vegyszermentes, vitamindús zöldségekről télen sem kell lemondanunk, legalábbis mini kivitelben. A microgreen termesztéshez alig kell pár hozzávaló, és két-három hét után szüretelhetjük is a leveles csíranövényt!”
Péter szerint a vetés előtt azt kell eldöntenünk, min szeretnénk nevelni a minikertünket. Választhatunk kókuszrostszőnyeget, de az jóval költségesebb, több ezer forintos megoldás, ráadásul csak egyszer bevethető, minden termés között ugyanis újra van belőle szükség. Ha mégis mellette döntünk, négyzetcentiméterenként 1-4 darab magot szórjunk rá, fajtától függően, majd tartsuk mindig nedvesen.
Irány a biobolt!
Amit mindig tartsunk észben: mikrozöldséget csak és kizárólag bioboltban vett bio vetőmagból termesszünk! A gazdaboltokban kaphatóak többsége ugyanis csávázott, vagyis növényvédő szerrel kezelt, az pedig nem bomlik le, míg a csíránk megnő. A bioboltokban egyébként számos faj kapható: brokkoli, vöröskáposzta, retek, brokkoli, napraforgó, zöldborsó…
„A másik verzió az, hogy tőzegbe vagy virágföldbe ültetünk, de miután ezek a közegek nem sterilek, nagyon kell arra figyelni, hogy pangó víz ne maradjon alattuk, különben elszaporodnak benne a gombák és a baktériumok. Ha olyan tálba ültetünk, amin nincs lyuk, tegyünk pár nagyobb szemű kavicsot az aljára, arra egy régi felesleges anyagdarabot, ami átengedi majd a vizet, de a földet nem, és arra pakoljuk a földet, abba pedig jöhetnek a magok. A vetést végül takarjuk be vékony réteg földdel, vagy tegyük a tálkánkat sötétbe. Ám miután megindul a csírázás, már ki kell tenni a fényre, különben fényhiányos lesz a termés, a klorofill ugyanis nem tud benne kialakulni. Megnő a csíra, de girbegurba lesz és sárga. De ne csak a fényviszonyokra figyeljünk, hanem arra is, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a talajt. Amíg a csíra a föld alatt van, elég spriccelővel permetezni a földet, ha úgy látjuk, hogy gyorsan kiszárad, akár naponta kétszer is. Ha viszont megjelentek a csíranövények, már kis kannával is öntözhetjük őket. Vagy, ha vannak gyerekek, bízzuk rájuk. Így tanítjuk meg nekik: nincs annál egészségesebb, mint amit magunk termelünk meg.”
És hogy mikor szüreteljünk? Az első levelek megjelenése után. Konyhaollóval, minél hosszabb szárral, közvetlenül a föld fölött vágjuk le a csírákat. Miután megmostuk őket, önmagukban is finomak lesznek, de salátához, szendvicshez vagy sült húshoz köretnek is tökéletesek. Ha újra szeretnénk ültetni, ne feledjük: ahogyan a kókuszrost, úgy a virágföld és a tőzeg sem újrahasznosítható. Miután tehát levágtuk a termést, fogjuk az anyagdarabot, és egyszerűen emeljük ki a földet, majd pótoljuk egy újabb adaggal. Még egy tipp a végére: a régi ültetőközeg komposztálható is.
Mini kerti hozzávalók
