Szöveg: Zellei Dóra Fotó: Zsólyomi Norbert Styling: Haberland-Isai Anita Smink: Gyetvai Viktória Haj: Radván Simon Stylist asszisztens: Földi Fanni
Világklasszis sportember, aki úgy gondolta, él a sors adta lehetőséggel – és új pályára evezett. Nem mellesleg egy jóképű, harminchat éves férfi, aki úgy határozott, ha már nem találja a szerelmet, megadja az esélyt arra, hogy a kamerák kereszttüzében lelje meg. Csoda, hogy kíváncsiak lettünk rá? Tóth Dáviddal, a nyári Lookbook címlapsztárjával randiztunk.
Dávidnak a nyár munkával telik, hiszen a kulisszák mögött már nagyban folynak A Nagy Ő előkészületei. Mint mondja, a sok feladatot nem bánja, hiszen ha őszinte akar lenni, még maga sem tudja, miként fog reagálni az elkövetkező hetekre. Hosszú idő óta ugyanis ez lesz az első olimpia, melyet nem aktív sportolóként fog végigkísérni. Igaz, az, hogy ez így történt, az élet és az ő közös döntése volt…
A 2012-es londoni játékokon volt szerencsém az 1000 méteres olimpiai ezüstérmes kajak négyes tagja lenni. Utána éveken át számos világversenyről hoztam, hoztuk haza a dobogós helyezéseket, de a riói olimpiai válogatóról sajnos lecsúsztunk. Nem adtuk fel, elhatároztuk, megcélozzuk Tokiót. 2017-ben, tavasszal pont külföldön, meleg vizes edzőtáborban voltunk, amikor kaptuk a sokkoló hírt: a versenyszámunkat, mely 1968 óta az olimpiai játékok része, levették a programból… Helyette bekerült az 500 méteres táv. Kívülállónak nem tűnhet akkora különbségnek a két versenyszám, pedig fizikailag teljesen más képességeket kíván. 500 méteren nem az állóképesség dominál, hanem a gyorsaság, olyan, mint a futóknál a sprint. Három éven át próbálkoztam ebben az új felállásban eredményt elérni, de hiába jutottam ki a világbajnokságra, egyszer sem olimpiai versenyszámban. Ekkor jött az Exatlon felkérése. Gondoltam, adok egy esélyt neki, meglátjuk, meddig tart nekem a műsor. Hogy a végéig, négy és fél hónapig kint maradtam, még engem is meglepett. Amikor hazajöttem, bevallom, már nem éreztem magamban elég erőt ahhoz, hogy egy ekkora kihagyást megpróbáljak ledolgozni. Latolgatva az esélyeimet, úgy döntöttem, befejezem az aktív sportolói pályafutást.
Az élet téged igazolt, hiszen az Exatlont tett igazán ismertté – sőt, azóta kiderült, jól meg is lovagoltad a népszerűséget: jött a Dancing With The Stars, most pedig A Nagy Ő felkérése. Mi lett volna a B terved, ha nem talál rád a média?
Több irányban továbbtanultam, mert magam sem voltam benne biztos, mi lesz a befutó… Először azt gondoltam, egy teljesen új szakmát választok. Mivel már tinédzserként is nagyon érdekeltek a számítógépek, elvégeztem egy rendszerinformatikus képzést. Az a suli arra volt jó, hogy rádöbbentem: ha vonz is az IT világa, annyira nem, hogy egész nap egy irodában üljek a képernyő előtt… Akkor visszaeveztem a kajakhoz, jelentkeztem a Testnevelési Egyetem sportszakirányú képzésére. Előbb az alap-, majd a mesterkurzust csináltam meg, az utóbbival párhuzamosan pedig elkezdtem a közgazdász szakot is, gazdálkodási és menedzsment irányon. Egy hónapja adtam le a szakdolgozatomat. Ma már tudom, a kajak-kenu sporttól nem szeretnék elszakadni. Jelenleg is a szövetségnél dolgozom mint régiós menedzser, 33 fővárosi egyesület teljes felügyelete tartozik hozzám.
Három diplomával nem csoda, hogy ilyen ügyesen menedzseled a jövőd. Hogy könnyedebb témára evezzünk, áruld el, az, hogy ennyire odafigyelsz a külsődre, az is tudatos döntés?
Részben. Sosem voltam egy piperkőc pasi. Fontosnak tartom az ápoltságot, a higiéniát, de nem járok például manikűröshöz vagy pedikűröshöz. Vásárolni sem szeretek, de öltözködni, bevallom, igen. A sportos, kényelmes, de divatos szetteket szeretem. Szerencsére, most az én stílusom a menő, a laza lett az új elegáns. Nem tagadom, a genetikának is sokat köszönhetek. Ami tudatos az az, hogy az egészségemre odafigyelek, és szerintem ez az, ami tényleg meg is látszik rajtam. Megfelelően étkezem, a nehezebb ételeket, például az olajban sülteket kerülöm, a vacsoráim mindig könnyűek. Nem szeretek este belakmározni, mert akkor nem tudok pihenni. Pedig a regeneráció is fontos. Ha nem alszom eleget, egyszerűen nem jó a közérzetem. És persze edzek, ha sok a munka, heti háromszor akkor is sportolok. A kajakozás megszerettette velem a természetben való mozgást, ilyenkor nyáron szívesen biciklizek, suppolok, wake-boardozok. De ha gyorsan végezni szeretnék, reggel felhúzom a futócipőt, és irány a Rákos-patak partja, vagy megyek az edzőterembe. A mozgás nekem megadja az alaptempót egész napra.
És a tánc? Csak véletlenül hagytad ki?
Nem… Nem maradt az életem része. Arra viszont tök jó volt ez a kirándulás, hogy már nem jövök zavarba, ha táncolni kell. Azon már biztos nem fogok stresszelni, ha az esküvőmön fel kell kérni a feleségem. (nevet)
Mit keresel egy nőben?
A harmóniát. Nem tagadom, szeretem, ha igényes és ápolt. Nem kell, hogy minden nap magas sarkút hordjon, de adjon magára. És persze legyen velem egy hullámhosszon.
Könnyű döntés volt bevállalni A Nagy Őt?
Nem… (nevet) Két hetet gondolkodtam rajta. Hogy milyen megítélésem lesz utána, hiszen lássuk be, nem egy megszokott helyzet, hogy ilyen mesterségesen megteremtett körülmények között csak a randizásról szól az életem… Most, hogy belevágtam, még így is sokszor furcsa ez az egész. De nem bántam meg, hogy hajtott a kíváncsiság. Bíztam benne, hogy a húsz lány között megtalálom azt, akivel tényleg egymásra találhatunk. Azt gondoltam, nem veszítek semmit, ha megadom az esélyt a szerelemnek.
