Szöveg: Zellei Dóra Fotó: Zsólyomi Norbert Styling: Haberland-Isai Anita Smink: Nagy Esztella Haj: Radván Simon Stylist asszisztens: Földi Fanni
Állítja, annyi a titka, hogy jobban odafigyel önmagára, hiszen rendszeresen edz, tudatosan táplálkozik, sok folyadékot iszik. Mindennek eredményeként jól is érzi magát a bőrében. De Zsófi nem tagadja, azt maga sem gondolta volna, hogy az életmódváltása révén új feladatok is rátalálnak.
„Az már csak hab a tortán, hogy a ruhák is jobban mutatnak rajtam. Ennek köszönhetően már nemcsak műsorvezetőként, hanem modellként is foglalkoztatnak, amit bevallom, nagyon élvezek… Pláne, ha egy olyan divatfotózásban van részem, mint ez a mai, amikor azt érzem: több vagyok, mint egy próbababa. Kíváncsiak rám is, sőt, azt a visszajelzést kapom, hogy az a plusz, amit a személyiségemmel hozzá tudok adni a munkához, az koronázza meg az eredményt. Nőként mindezt, nem tagadom, egy hatalmas visszaigazolásként élem meg. Hiszen már nem vagyok huszonéves.”
Zsófinak a korával egyébként annyira nincs baja, hogy egyenesen büszke is rá.
„Szeptember 22-én leszek 33 éves, amivel semmi problémám nincs, sőt! Most érzem úgy, hogy teljesen a helyemen vagyok. Mindent szeretek magamban, illetve magamon – azt, amit képviselek éppúgy, mint például a hajam színét. Erre az élet is rájátszott, hiszen mindig is azt gondoltam, hogy vannak adottságaim, amiknek később fogom csak az előnyét látni, és igazam is lett. Ilyen például a babaarcom – már nem érzem hátránynak, hogy fiatalít. Gondolom, ez az idő múlásával egyre inkább így is lesz!” (nevet)
Az, hogy beérett a nőiessége, egyet jelent azzal is, hogy már megtanulta, mi áll jól neki.
„A forgatásokon, a fotózásokon rengeteg profi beauty szakember vesz körül, én pedig szívesen tanulok tőlük. Így, hogy a futásnak köszönhetően megszabadultam a plusz kilóimtól, bátrabban hagyom, hogy sminkeljenek, öltöztessenek – formáljanak. Már látom: ha valaki nem érzi magát jól a bőrében, akkor sokkal inkább retteg attól, hogy kimozdítják a komfortzónájából. Hogy két példát mondjak: ha rajtam lenne a korábbi feleslegem, biztosan nem engedtem volna, hogy ennyi réteg ruhát tegyetek rám. Inkább egy ingben vacognék, hogy ne hassak még vastagabbnak annál, mint amilyennek érzem magam. A feketéhez sem ragaszkodom már, szeretem, de nem kell, hogy vékonyabbnak mutasson.”
Bár Zsófi nyitott az új dolgok felé, közben megtanulta önmagát tudatosan képviselni.
„Hiába sminkel a legjobb sminkes, én akkor is elmondom neki, mit szeretek magamon, hogyan érzem jól magam. Vagy hogy szerintem a mostani trendekből mi az, amit szívesen kipróbálnék. Régebben nem mertem előre szólni, aztán nem voltam elégedett az eredménnyel. Hiába volt szép a sminkem, ha nem láttam magam benne. Most viszont van már bátorságom ahhoz, hogy fel merjem vállalni a véleményem. Hiszen ezáltal mindenkinek könnyebb, nemcsak nekem, annak is, akivel együtt dolgozom. Természetesen mindehhez kell egyfajta bölcsesség is, hogy ne hasson sértésként az, hogy tudatos vagyok. Korábban sokszor éreztem azt, hogy a magam felé irányuló maximalizmusom visszásként hat. Hogy túltoltam, és akaratomon kívül megbántottam másokat. Sokat tanultam, hogyan kell jól kommunikálni, sikeresen együttműködni. Pozitív visszaigazolásként élem meg, hogy szeretnek velem dolgozni, jó a kapcsolatom a kollégáimmal.”
A fejlődésre való igénye, nem tagadja, az anyasággal párhuzamosan talált rá.
„Mindig csodálkoztam azon, amikor másoktól azt hallottam, mekkora húzóerőt jelent az, hogy azt szeretnéd: a szüleid büszkék legyenek rád. Bevallom, én Mendel érkezése előtt nem voltam így ezzel, hiszen az anyukáméknak mindenhogyan jó voltam, minden hibámmal együtt szerettek engem. Most viszont, hogy én is anya lettem, nagyon vágyom rá, hogy jobb ember legyek. Mert már a gyerekemnek akarok megfelelni, azt szeretném, ha minél jobb és jobb anyukája lehetnék. Előtte nem tudom eldugni a hibáimat, ráadásul tükröt is tart nekem. Emiatt is erősödött fel bennem az elfogadás, a türelem érzete. Arra törekszem, és arra is buzdítok mindenkit, hogy tartsuk egymást tiszteletben. Én magam is számos fenntartásomat elengedtem – önmagammal szemben is. Korábban azt gondoltam például, hogy egy anyukának nem illik bizonyos dolgokat felvennie. Ma már ezt is másképp gondolom. Ki szabja meg ezeket a szabályokat? Kit érdekel, ha valaki nem nézi jó szemmel azt, ahogyan én jól érzem magam a bőrömben?”
Újsütetű önbizalma egyértelműen segíti a karrierjét is, hiszen mostanában még jobban szereti a kamera. Számos casting kör után az RTL Klub Álarcos énekes nyomozója lett, ráadásul még vár rá egy új, titkos feladat, aminek az eredményét jövőre láthatjuk majd a képernyőn.
„A bennem megszületett változás új lehetőségeket hozott az életembe. Anyukám szokta azt mondani, hogy alig hisz a szemének – olyan lettem, mint egy főnixmadár. Meg is fogadtam magamnak, hogy többet nem fogok belekényelmesedni a jódolgomba… Toppon kell lenni, az új feladatok elébe kell menni, ami által mi is képesek vagyunk megújulni. Így teljesítjük be az örök körforgásunkat.”
Azt nem ígéri, hogy mindazt, amin átment, meg fogja velünk osztani.
„Biztos lenne rá igény. Tudom azt is, hogy sokkal több időt kellene fordítanom a követőimre, de nem tudok ennél többet adni. Dolgozom, menedzselem a cégeimet, viszem a könyvelést, háztartást vezetek, nevelem a kisfiamat, vele legózom, rajzolok, színezek… És ott vannak az edzések, a családom, az anyukám és a testvérem. Ha az RTL Klub Reggeli című műsorát vezetem, 4.40-kor már indulok a stúdióba. De közben pedig ott van bennem a szemérem. 14 éve vagyok egyfolytában a képernyőn. Ez idő alatt bőven megtanultam, hogy jobb az, ha van, amit megtartunk magunknak. Az eredmény a fontos, az odavezető út maradjon csak a mienk.”
Sportlady lett
Nagyon büszke rá, hogy életében először nem önsanyargatás révén fogyott le. Hogy komoly teljesítmény, illetve tudatosság van az eredményei mögött. Újra hetente többször lovagol, a futást pedig lassan már profi szinten űzi. Edzői felügyelet alatt folyamatosan javít az eredményén. Nemsokára elindul első futóversenyén is.